2011. február 7., hétfő

Mikor bújnak már ki?

Ezt a kérdést naponta többször feltettük, miután a madarak először kezdtek el igazán kotlani. A kotlás annyit tesz, hogy éjt-nappallá téve ülnek a tojcikon, egyszer apuka, egyszer anyuka. (By the way, ezen sokat gondolkodtam, mikortól számít anyukának egy madár? A tojástól, vagy csak azután, hogy ki is bújtak a kis pelyheskék?)

Persze anyuka ezerszer kitartóbbnak bizonyult, épphogy csak pár magot enni és inni reppent ki a fészekből, apuka nem volt annyira lelkes (de most máris védelmembe is veszem, mert miután kikeltek az apróságok, állta a sarat, és etetett kitartóan). Volt olyan, hogy betettük a fürdetőküblit, Rébi megfürdött és úgy vizesen, ahogy volt, vissza is ugrott a fészekbe, a kis ázott madár :-)

A végén már Joker annyit szépítgette és bazirgálta a hülye fészket, hogy sikerült az egyik tojást teljesen leásni, és már csak 5 látszódott ki: mi persze idegbetegségünkben nem bírtuk, "jaj szegény madárka kikel és megfullad, stb" és kijjebb piszkáltuk, hát nem hazudok, a fészekben volt vagy nyolcszáz fok, jó kis meleget csináltak a szorgalmas költők. 

Rébi gonoszan kotlik


Dzsóki cukin kotlik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése