Újabb kedvenc

A kvézál

Madárszabadság

Régen volt már az utolsó bejelentkezésem a madárkákról. Mostanában ugyanis nem nagyon történik velünk semmi különös - úgy értem, minden nap van valami kis butaság, magkiszórás, veszekedés, űrhang - de nem raknak tojást, nem építenek fészket, nem kaptak új kalitkát, most csendesebb időszakot élünk. Viszont úgy néz ki, nyáron költözünk, ami nemcsak a mi, hanem a madik életébe is változást hoz. Mert olyan helyre megyünk, ahol a cicáink várnak minket. Így már egész kis haditervünk van arról, hogyan is fogjuk megóvni a csicsergőket a vérszomjas fenevadaktól. Hát, nem fogunk unatkozni, az biztos :-)

A szökés

Általában én látom el a madarakat maggal, vízzel, ilyesmivel. Van olyan, amikor én korábban megyek el otthonról, ilyenkor ezek a feladatok Práuszra maradnak. A héten is akadt ilyen nap. Szóval, Práusz megitatta a madarakat, a víz újabban a kaja tárolóban tárolódik, és a madarak rendszeresen fürdetőnek is nézik, megáztatják benne magukat. A tároló a mi kényelmünknek kedvez, nem macerás használni, a kalitka belsejéből ki lehet forgatni és csak a tartályt kivenni, meg kell tölteni majd visszatenni és beforgatni, hogy elérjék a madik. A kis fehér fogantyú segítségével kell lezárni, hogy a madárkák ne forgathassák ki magukat.

Nem véletlenül kezdtem a bejegyzést Práusz megemlítésével, ugyanis előfordult már egyszer, hogy etetéshez kinyitotta a kalitka ajtaját és úgy ahogy volt, nyitva is hagyta. Lement szépen bevásárolni, és mire visszaérkezett, Joker kint repdesett a szobában. Egyedül neki volt annyi mersze, hogy kb. másfél óra alatt amíg az ajtó nyitva volt, kirepüljön a kalikából. Kis rohangálás után sikerült Jokert visszatelepíteni a helyére. Nekem már ez az eset is elég hihetetlen volt, erre jött még egy szökési kísérlet. Práusz ezúttal vizet adott a madiknak, és azzal a lendülettel nem fordította rá a tartályra a fehér kallantyút. Hülyehajú valószínű beleugrott a vízbe, és sikeresen kiforgatta magát a szabadba. Sejtésem szerint ez nem szántszándékkal történt, de a madaraknál ki tudhatja... Lehet előre kitervelt akció volt. Práusz csak annyit hallott, hogy megy a nagy szárnysuhogás, és Hülyehajú az asztalon, a távirányítón ücsörög. Gyorsan ablakok becsuk, H. H. közben szekrényajtó lekakál, rövid üldözés és szerencsés visszakerülés a kalitkába.

A megfigyelés elkezdődött

Hülyehajú, Criminal Mastermind

Én pedig reménykedem abban, hogy nem lesz több szökevényünk, vagy ha mégis, hasonló vidám sztori kerekedik a szökésből.

Fura nevű madarak 1. rész

Gólyatöcs

Létra és egyéb marhaságok

Ha van alkalmam huzamosabb ideig otthon pihenni, sokat figyelem a pinytőket. Mindig elgondolkodom, hogy mivel tudnám izgalmasabbá tenni a madárkák életét. Mert most nincs fészek, nincs fióka, nincsen feladat... És bizony egymáson köszörülik a csőrüket. Arra már mindenesetre rájöttünk, hogy minél olcsóbb a kaja, játék, annál jobb. Szerencsére a madaraink nem nagyravágyóak. Húsvét előtt már két egész napot itthon voltunk, és már égette az agyamat a forrongó kreativitás, amikor kipattant a fejemből, hogy én most létrát készítek a madaraknak, hurkapálcából. 

Ismerkedés

Nos, sikerült is meg nem is: láthatóan tetszett nekik az újdonság a kalitkában, de nem nagyon tudták eldönteni, hogy akkor most mit is akarunk ezzel. Örökké lelökték, szét akarták szedni, stb. Azt hiszem, ma este végre sikerült úgy elhelyezni, hogy kényelmes és biztos ülőalkalmatosság legyen belőle. Most sajnos nem tudom lefotózni, remélem holnap sikerül - már ha megmarad addig.  

Húsvét lévén volt itthon barka. Kicsit meg kellett rövidíteni, hogy beférjen a vázába, így a levágott részeket is felhasználtam madárjátéknak, de az nem lett sikeres. Nem mertek közel menni hozzá, pedig csak összekötöztem három szárt. Beijedtünk, hogy ezek a madik hátha tudnak valamit a barkáról, amit mi nem, lehet, hogy mérgező? Végül kivettük, aztán megnyugodtak - jobb félni, mint megijedni.

Fosizás a rúdon a barkától (balra lent)

Pingvinről már rég írtam, nagyon cuki kis madár lett, csak sajnos a kis nyaka kopaszka, olyan, mint egy keselyű. Nem bántják a többiek, egyszerűen ilyen. Remélem, meg fog tollasodni szegényke...

Kopaszka

Végül egy kis érdekes kontraszt, mert mi a macskákat is szeretjük ám! Hétfőn Apáéknál voltunk, ahol Teki cica anyai örömök elé nézett, és két tündéri kiscicája született. 

Első youtube-os madárvideónk

Amikor a pintyek még picik voltak... lásd: még nem narancssárga a csőrük. :-)

Madaras vasárnap

Ma kitakarítottuk a madarakat. Az új kalitkát szerencsére úgy néz ki elég 2 hetente kipucolni - ennek örülünk, mert nem egyszerű művelet. Már jó ideje küzdünk a madik által kiszórt szeméttel, naponta minimum egyszer fel kell porszívózni körülöttük. Reméljük, hogy a mai nappal sikerült a kalitkából kihulló mag és tollmennyiséget minimalizálni. Ugyanis mint többen tudjátok, munkám során gyakran találkozom gyerekekkel és tartok nekik játékos angol foglalkozást, mely foglalkozások alatt igen fontos, hogy a használt játékok tartósak legyenek. Sok papír alapú játékot hőkötéssel biztosítunk, hogy részesei lehessenek az örökkévalóságnak (vagy legalábbis egy tanévnek). Így jött az ötlet, hogy üres fóliát toltunk át a laminálógépen (hogy átlátszó maradjon) és ezt erősítettük a kalitka rácsaira. 

Ugye hogy alig látszik?

Takarítás közben

Azért is volt a mai nap madaras, mert voltunk az állati áruházban és vásároltunk néhány cuccot a madiknak, végre többek között egy új, nagy itatót és extrahiperpuccos madármagot. Eddig a burzsuj madárkaják csak nekünk tetszettek, a pintyők bagóztak rá. Práusz szerint esélyes, hogy kieszik belőle a szokásos magot.

Aszalt gyümi is van benne

Az itatóval kapcsolatban pedig csak annyit, hogy a mi madaraink nagy iszákosok (gazdikra ütöttek), naponta kétszer is adunk nekik vizet.  Állítólag voltak olyan kísérletek zebrapintyekkel, amelyek során azt tesztelték hány napig bírják víz nélkül a pintyők, és volt olyan madárka aki 250 napig kibírta víz nélkül (végül a prof nem bírta és adott neki vizet, semmi dráma). Hát a mi madaraink nem hallottak erről a kísérletről. Mindig úgy isznak, mint akik majd szomjan akarnak halni. Édesek tudnak lenni, mert ha elfogy a víz szólnak: ha valamelyikünk közelebb megy a kalitkához látványosan az itató felé ugrálnak az ülőrúdon, és a kunyi hangjukon csipognak - aztán ha megjön a víz, meg sem várják amíg bepattintjuk az itatót, úgy isznak hogy még a kezünkben van a tartó és nem egyszer hozzáértek az ujjainkhoz a csőrükkel.

Kreatív madarak

Ha a madarak unatkoznak, akkor megkeserítik egymás és ezáltal a mi életünket is. Civakodnak, űzik egymást, kányáskodnak, stb. A legdurvább talán a csőrrel való böködés. Ezen túl pedig szörnyű, amikor egymás felé fordulva a másik csőrét ütögetik, odaszúrnak, és persze a támadást is csőrrel védik ki. Práusz erre kitalálta a legmegfelelőbb szót, a csőrkardozást. Szóval űzés, csőrkard, sipákolás, egyéb finomságok. Ha már egymást lefárasztották, akkor kezdik a kalitka demolisholását. Feltépkedik a gondosan leterített újságpapírt, buzerálják a rácsokat. Viszont ha mi, gazdik, adunk nekik valami figyelemelterelőt, akkor egész szépen elfoglalják magukat. Erre a legjobb persze a kaja, mi más. A fürtös köles a favorit, azzal még azután is eljátszogatnak, miután lerágták az egészet. Adtunk már nekik salátalevelet, almát, a lényeg hogy ne csak étkezési célokat szolgáljon, hanem extra mozgási lehetőséget is nyújtson a madaraknak. Ezért érdemes a kölest lelógatni a kalitka tetejéről, az almát félbevágva berakni, mert így meg kell dolgozniuk a csemegéért. 

Régebben már adtunk nekik kenyérmorzsát, de ma megmaradt egy száradt kenyércsücsök, és gondoltuk tetszeni fog nekik. Nem tévedtünk! Jól elszórakoztak vele. 

Rébi Lánya modellt áll

Nyamm nyamm

Mindenki hozzáfér

Pingvin nincs itt, őt még hidegen hagyja

Persze bő egy óra után ismét beindult a csőrkard, de hát ne legyünk telhetetlenek.

Fürdés!

Sorban ülünk

Robin merítkezik

Én is, én is!

Fagyika :-)

Pufi Nyelvelő

Szárítkozás

Fagyi a rém 1.

Fagyi a rém 2.

Váá

"Én két cuki kis madárkát akartam. Erre itt van 8 dühöngő őrült."

Ezek az állapotok uralkodnak mostanában...

Hurrá hurrá

Az előző bejegyzésben taglalt problémáknak szerencsére vége! Pingvint etetik, jó nagy madárka már, és a testvérkék nagyon szeretik, mindig puszilgatják, mellette alszanak. Jokert már nem űzik, ő űz, megvédi magát. Sajnos Rébikét még mindig izélgetik néha, de már nem olyan komolyan. Nyelvelőnek szokott elgurulni a gyógyszere alkalomadtán de akkor nem kímél senkit. 

És mivel itt tavasz, szerelmesek a madarak: Rébi és Joker szokásos reggeli űrhangja sztenderd, mostanában délutánonként ülnek egymás mellett, és szerelmesen nyunnyognak egymásnak, nagyon édi. Jokerke próbál fészket építeni, leginkább a lerágott kölesből ami elég nehézkes, de nagyon igyekszik. Mi pedig igyekszünk könyörtelenek maradni, mert nem akarunk több madarat. Néha ha rázendítenek, nem lehet érteni tőlük a tévét, vagy egymás szavát. Nehéz, nehéz, mert elképzeltem hogy szegény fiataloknak nem lesz párjuk... És itt a tavasz... Hüpp. 

Viszont kialakult egy bizarr párocska, Robin és Nyelvelő, akik ugye mindketten fiúk és ráadásul tetsvérek, de szorgalmasan gyakorolják egymáson a bakugrást. Mi, modern gondolkodású és nyitott madártulajdonosok úgy vagyunk vele, hogy ebből tuti nem lehet tojás, szóval ilyen esetekben diszkréten félrenézünk. Mindig együtt alszanak (legutóbb a hintán) és szeretgetik egymást. Úgyhogy dúl a szerelem a kalitkában, igazi lovebirdjeink vannak.

Nem tudok madárul gondolkodni

Ma rá kellett jönnöm (ismét), hogy nem tudok madáraggyal gondolkodni. Elhatároztuk, hogy ma felszámoljuk a kalitkakomplexumot, és csak a nagyban lesznek a madarak. Csipszi hétfőn lesz 4 hetes, ugyan még etetik a szülők, de már olyan nagy, csak rájön hogyan kell enni?! Plussz Rébi és Joker nekikezdett újabb tojások gyártásának, így nem akartuk tovább húzni az időt. Az új kalitkát elég gáz takarítani, mert nagyon nagy, sokkal tovább tart, mint a régit, és a rácsok feketék, tehát nagyon meglátszik rajta a madárkaka, azt is gondosan le kellett mosni. Amikor kész lettünk, áttettük Csipszit és a szülőket a nagy kalitkába. Azt vártam, hogy öröm, izgatott csiporgás, nagy family reunion lesz, de persze nem. Csipisszel semmi bajuk nem volt a fiataloknak, ellenben a szülőkkel igen. Jokert viszonylag hamar békén hagyták, de szegény Rébikét azóta szekálják, zavarják mindenhonnan - bár enyhülni látszik a helyzet. A fő kolomposok Hülyehajú és Rébi Lánya. Szegény Csipisz meg éhes, ő is izélgeti Rébit, szegénykém meg űzött vadként reppen ágról-ágra. Szóval most két dolog miatt aggódhatunk: mi lesz Rébikével, és hogy etetik-e normálisan Csipiszt. 

És végül eldöntöttük: Csipisz neve ezentúl a legkirályabb gonosz után Pingvin lesz.

Csipszi kirepült...

...a fészekből! Már csak pár lépés választja el az önellátástól: repülni nagyon tud, egyedül enni még nem. Cuki rekedtes hangon csiporászik, és nagyon vigyáznak rá a szülők. Többször kivettem babusgatni, illetve már a nagy testvérkékkel is megismerkedett mert áttettük őt pár percre, hadd ismerkedjenek. Ilyenkor Dzsóki és Rébi idegesen hívogatják, keresik. Az előző fészekhez képest sokkal látványosabban növekszik Csipszi, gondolom azért, mert egyedüli gyermek. Számoljuk a perceket, hogy mikor lehet már végre a kalitka komplexumot megszüntetni. Reménykedünk, hogy jövő héten már szabad. 

Tudom, homályos a kép, de ez a nézés...

Zsarnoki természetünk nagyon szerette volna, ha sikerül Csipit szelíd madárkává nevelni, akit kényünk-kedvünk szerint bármikor kivehetünk és simogathatunk, nézheti velünk a tévét, satöbbi, de győzött a természet és bár eleinte úgy tűnt, sikerrel járunk, manapság már nem szeret a kezemben üldögélni. Ilyenkor párás szemmel gondolok vissza amikor egy héttel ezelőtt pihegve elaludt a tenyeremben, hüpp. 

Tollászkodik, illetve láttatok már madár szemhéjat?

Tollait tekintve Hülyehajúra hajaz a leginkább. Érdekes, mert a tesókák közül ő rokonszenvez vele. Hasonló a hasonlóval?

H.H. haja és szárnya egy az egyben

A kis begye teljesen fehér. :-) Ha jók a megérzéseink, akkor kislány. Mivel nem érkezett javaslat a neve megváltoztatására (grrr), egyelőre marad Csipszi (vagy Csipisz, mikor hogy).

Vendégségben a nagyoknál

Eközben hintáznak és ott az ujjam

Sztárfotó

Introducing Csipszi

Csipszi 2 hetes

Február 21-én hétfőn kelt ki a tojásból Csipisz (még nincs hivatalos rém-neve). Nagyon nehéz fotózni őt az odúban, így csak néhány vállalhatatlan képem van róla, de azokat most közzéteszem :-). 

Mint emlékeztek, jól ránk ijesztettek a szülők amikor nem akarták etetni, kalitkakálvária stb, de most nagyon szépen fejlődik, valószínűleg azért is, mert egyetlen madárka maradt (két záptojci még mindig mellette van, de a legutóbbi eset óta inkább nem bolygatjuk őket). Reméljük, hogy egészséges, mert nagyon gyorsan veszi a levegőt, piheg, és kajálás után mindig van egy nagy légbuborék a kis tüdejében. Valahogy a csőrikéje is aránytalanul nagynak tűnik nekünk. Nem baj, így szeretjük, csak legyen minden rendben! (Práusz persze szeret ezzel viccelni, ő lesz a tolószékes madár, hehe.)

Légbuborékkal

Szép tollaska már, és cincogva kéri naponta többször az eledelt. (Itt megjegyezném, hogy szegény éhező pintyeknek, hátha nem elég a főtt tojás, vettünk egy majd 1000 Forintos 'Egg Food Gold Paté' nevezetű tápot, amit Rébi nem szívesen ad a kicsinek, most is még tojást főztem - bezzeg a nagy testvérkék egyből felzabálták.)

Ritka szép fészek

Kukk

Itt majdnem 2 hetes vagyok

A mottónk tehát: erősödj madárka!

Ui: ha esetleg valakinek van ötlete, hogy hívják a kis Csipiszt, várom ide a kommenteket!

Rébi Hepburn

7 dolog, amit a pintyekben szeretek

Természetesen csak rájuk kell nézni, és már imádjuk is őket! 

Azért álljon itt az aktuális listám: 

7. Fészeképítés. - Szeretem, ahogy a fészeképítőanyagokkal lütyősködnek. És azt is, hogy a kalitkában fellelhető összes tárgyat annak nézik. 

6. Kotlás. - Az a debil pillanat, ahogy ráhelyezkednek a tojásokra. 

5. Kalitka alján való ugrálás.  - Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek!

4. Éneklés.  - Különösen Fagyika rekedtes hangja.

3. Fürdés és tollászkodás.  - Ahogy felfújják, majd egy másodperc múlva leeresztik magukat. 

2. Elégedett csiripelés, avagy töttögés.

1. Egymás puszilgatása. - Angolul: preening.

A teljesség igénye nélkül, a változtatás jogát fenntartjuk

Ismerkedés az új kalitkával - képekben

Hát bizony várni kell a sorunkra

Eszem

Fagyi haja :-)

Rébi Lánya figyel, Hülyehajú érkezik

Mostmár többet tudnak szállni

Robin, a kis mohó

Hajjaj...

Hét madár közül hat érti, hogy mire való a szépiacsont. Robin nem. Ennek köszönhetően túlnőtt a csőre. Most itt dilemmázunk, hogy mit tegyünk vele, mert hamarosan nagyon zavaró lesz a számára. Ha ő nem koptatja magától, akkor bizony nekünk kell levágni... És azt nagyon nem szeretnénk. Képzeljétek el, az izgő-mozgó pici madarat a kezünkben biztosan tartani, és egy éles tárggyal közelíteni felé... Brrr, a gondolatától is kiráz a hideg. 

Csókos csőrű Robin

Jó hír, hogy találtunk esztétikus megoldást a magok tárolására. A piacon szoktuk venni kilóra a madárkölest, és a papírzacskó, amiben adják, nagyon hamar elhasználódik. Most áttettük egy ikeás bödönbe, így szebb is, nem is szóródik szét állandóan.