Hurrá hurrá

Az előző bejegyzésben taglalt problémáknak szerencsére vége! Pingvint etetik, jó nagy madárka már, és a testvérkék nagyon szeretik, mindig puszilgatják, mellette alszanak. Jokert már nem űzik, ő űz, megvédi magát. Sajnos Rébikét még mindig izélgetik néha, de már nem olyan komolyan. Nyelvelőnek szokott elgurulni a gyógyszere alkalomadtán de akkor nem kímél senkit. 

És mivel itt tavasz, szerelmesek a madarak: Rébi és Joker szokásos reggeli űrhangja sztenderd, mostanában délutánonként ülnek egymás mellett, és szerelmesen nyunnyognak egymásnak, nagyon édi. Jokerke próbál fészket építeni, leginkább a lerágott kölesből ami elég nehézkes, de nagyon igyekszik. Mi pedig igyekszünk könyörtelenek maradni, mert nem akarunk több madarat. Néha ha rázendítenek, nem lehet érteni tőlük a tévét, vagy egymás szavát. Nehéz, nehéz, mert elképzeltem hogy szegény fiataloknak nem lesz párjuk... És itt a tavasz... Hüpp. 

Viszont kialakult egy bizarr párocska, Robin és Nyelvelő, akik ugye mindketten fiúk és ráadásul tetsvérek, de szorgalmasan gyakorolják egymáson a bakugrást. Mi, modern gondolkodású és nyitott madártulajdonosok úgy vagyunk vele, hogy ebből tuti nem lehet tojás, szóval ilyen esetekben diszkréten félrenézünk. Mindig együtt alszanak (legutóbb a hintán) és szeretgetik egymást. Úgyhogy dúl a szerelem a kalitkában, igazi lovebirdjeink vannak.